Néha egy weboldalon vagy egy alkalmazásban nincs szükség világmegváltó újításra ahhoz, hogy több pénzt vagy aktív felhasználót szerezzünk. Nagyon gyakori, hogy elég ránézni a termékünkre és megtalálni benne azokat a pontokat, amelyeken javítva vagy változtatva könnyebbé tehetjük a meglévő felhasználóink életét.
Remek példa erre egy webáruház egyik híres, évi 300 millió dollárt hozó javítása. A történet több formában kering az interneten és a szóbeszédben, én most Jared M. Spool cikkét használtam forrásnak. A cikkben a webáruházat nem nevezi meg, így csak tippek vannak, melyik lehetett az.
Regisztrálj, vagy ne regisztrálj
2009-ben ebben a webáruházban a vásárlási folyamat elején, a fizetés előtt volt egy bejelentkezést vagy regisztrációt kérő form, ami a kosár elhagyása után, a szállítási és fizetési adatok megadása előtt jelent meg és számos adatot kért be. A csapat úgy gondolta, azzal, hogy itt jeleníti meg ezt a formot, lehetőséget ad a felhasználóknak arra, hogy elmentsék vagy épp előhívják az adataikat és ezzel könnyebbé teszik a vásárlást a visszatérő vásárlók számára.
Az ötlet jó, nem igaz? Hol itt a gond? Ahogy a csapat a folyamat jobbá tételén dolgozott, usability teszteket végeztek.
Usability tesztek – magyarul használhatósági tesztnek lehet fordítani. Egy tesztelési módszert értünk alatta, amikor a szoftvert, vagy más terméket odaadjuk a leendő felhasználóknak és figyeljük, mennyire könnyen használják, milyen reakciót vált ki belőlük, milyen problémákba ütköznek a használat során. A módszer mind új termék kialakításakor, mind meglévő termékek javításakor sikerrel használható.
A usability tesztek során kiderült, hogy a vásárlók nem találták jó ötletnek a fizetés előtti regisztrációt. Ők csak vásárolni akartak olyan könnyen és gyorsan, amennyire csak lehet. Sokan nem emlékeztek, hogy regisztráltak-e már az oldalra, ha igen, akkor nem emlékeztek az e-mail címükre vagy a jelszavukra és teljesen elkedvtelenedtek. Néhányan egyszerűen otthagyták az egészet, vagy a jelszó emlékeztető e-mailt kértek, de arról már nem mentek vissza az oldalra.
Egy későbbi adatelemzés alátámasztotta a teszteken tapasztaltakat. A felhasználók 45%-ának több regisztrált fiókja is volt (volt, akinek 10!), naponta közel 160 000 ember kért jelszó emlékeztetőt. Ebből 120 000, azaz 75% sosem tért vissza és fejezte be az adott vásárlást.
A millió dolláros megoldás
A csapat egy egyszerű, de nagyszerű változtatást végzett: kivették a vásárlási folyamatból a kötelező regisztrációt. A vásárlási folyamatból kivették a regisztráláshoz vezető gombot, mindössze a Bejelentkezés és a Folytatás maradt. A regisztrációra ettől függetlenül adtak lehetőséget a folyamat későbbi részén.
Az új vásárlási folyamat eredményeképp 45%-kal többen fejezték be vásárlást, ami az első hónapban 15 millió dollárt extra bevételt eredményezett. Egy év alatt 300 millió dollár nyereséget termelt ez az egy változtatás.
A tanulság
Szoftverek tervezése során arra törekszünk, hogy a lehető legjobb megoldásokat építsük a termékünkbe. A legjobb tudásunk és szándékunk szerint cselekszünk, majd reméljük, hogy ez a felhasználóknak is beválik. Nem is olyan ritkán azonban megesik, hogy amit mi készítői oldalon jónak találunk, az valójában nem esik kézre a felhasználóknak és inkább akadályozza őket, mint segít nekik.
A saját termékünket végignézve érdemes minden elemet kritikusan megvizsgálni és elgondolkozni azon, hogy valóban segíti-e a vásárlóinkat. Tényleg kell az a felugró chat ablak? Tényleg hasznos neki is, ha regisztrál hozzám? Hogyan lehetne ezt vagy azt egyszerűbben megoldani?
Ha nincs lehetőségünk vagy tapasztalatunk usability tesztek futtatásában vagy adatelemzésben, nem kell megijedni – elég leültetni a monitor vagy okostelefon elé egy ismerősünket vagy vásárlónkat és megkérni, hogy őszintén mondja el, mi jár a fejében a termék használatakor. Egy-egy ilyen tesztelés során rengeteg ötletet lehet meríteni arra vonatkozóan, hogy hogyan tehető jobbá a felület.
A későbbiekben a blogon számos módszert és praktikát fogok bemutatni, amelyek segítenek majd ezeket egyszerűen és gyorsan elvégezni.
